Mi minden van fogkrémünkben? Mire figyeljünk, mit kerüljünk, amikor fogkrémet választunk?

Alapvetően mit várunk el a fogkrémünktől? Tisztítsa a fogunkat, akadályozza meg a rossz lehelet kialakulását és védje ínyünket. De honnan tudjuk melyik fogkrém az, amelyik nem csak ígér, de tényleg védi fogaink és testünk egészségét? Milyen fogkrémet válasszunk? Milyen fogkrémet szeretnénk? Fogfehérítő hatásút? Organikusat? Érzékeny fogakra valót? Melyikben mi van?

Hacsak nem vegyész az ember, akkor az alapján választ fogkrémet, hogy milyen az íze, jó érzést hagy-e a szájban, és nem az összetevők alatt felsorolt dolgok vagy a bizonyítható hatékonyság alapján. Pedig a fogkrém összetétele fontos. A szájon keresztül szívódik fel szervezetünkbe az egyik leggyorsabban mindenféle anyag. Vegyük csak a fájdalomcsillapítókat és szívgyógyszereket, melyeket el kell szopogatni vagy nyelv alá tenni a gyors felszívódás érdekében. Gondoljunk bele, a fogkrém összetevői is bejutnak ugyanezen az úton, különösen, ha van vérző ínyseb a szájunkban.

Nézzük milyen (nem vagy kevéssé ajánlott) összetevők fordulhatnak elő a fogkrémünkben:

• Formaldehid: Allergén, mutagén anyag, fertőtlenítő és tartósító hatású. Bőr- és nyálkahártya izgató, felmerül a rákkeltőség gyanúja is. Fogkrém minimális mennyiséget tartalmazhat.
• SLS (nátrium-lauril-szulfát): A fogkrémek habzásáért felelős anyag. Samponokban is gyakran találkozhatunk vele. Sejtméreg, rákkeltő, allergizáló, szájszárazságot is okozó tisztítószer. Akadályozza a sebgyógyulást, károsítja a fogínyt, elősegítheti a fogszuvasodást. A legtöbb fogkrém tartalmazza.
• Baktérium- és gombaölő fertőtlenítőszerek: Természetes vagy mesterséges fertőtlenítőszerek, mint a teafaolaj, alkohol, triklozán, megtalálhatóak sok szépségápolási cikkben, úgy mint dezodorok, mosogatószerek, szappanok, tusfürdők, samponok stb. Hacsak nincs orvosi indikáció, a baktérium- és gombaölő szerek használata nem indokolt. A túlzott használat elősegítheti az antibiotikum rezisztens baktériumtörzsek kialakulását.
• Triklozán: Egyes kutatások szerint a triklozán klórral találkozva nedves közegben kloroformmá alakul, melyet karcinogén anyagként tartanak számon.
• Ón-fluorid: Fogszuvasodás ellen használt fluorid vegyület. Elszínezi a fogakat.
• Paraffin olaj: Kőolajból előállított mesterséges anyag, zsírosító hatása miatt alkalmazzák. Bőrre kerülve nem szívódik fel, akadályozza a bőrlégzést.
• Szacharin: A szacharin nem DNS-toxikus, mint a rákkeltő anyagok általában. Nincs ismert sejtreceptora. Szintetikus édesítőszer.
• Klór-dioxid: fehérítő és sterilizáló anyag. Fa, lisztfehérítésre és szennyezett vizek fertőtlenítésére használják.
• Nátrium-hidroxid (Sodium hydroxide): Másnéven lúgkő, marónátron, nátronlúg, marószóda, zsírszóda vagy marólúg fémes bázis, vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. Ipari tisztításra használják. Károsítja a növényi, állati és emberi szöveteket, a fehérjéket roncsolva.
• Szalicilsav: Legismertebb rokonvegyülete az acetilszalicilsav, mely (többek között) az Aspirin nevű gyógyszer hatóanyaga. Egyre növekszik az allergiás reakciók száma a vegyülettel szemben. Leggyakrabban a mentolos ízű fogkrémekben található meg.
• Növényi összetevők: A gyógynövények hatóanyagai is okozhatnak mellékhatásokat, különösen túlzott fogyasztás mellett, illetve gyógyszerekkel együtt használva. Allergiás reakciók is elfordulhatnak. Sok szépségápolási termékben használnak gyógynövényi összetevőket is, és erre hivatkozva nevezik természetes terméknek.
• PEG/PPG (polipropilén-glikol): A PEG egy felületaktív anyag, oldódást könnyítő, nedvesítőszerként és bőrcserzéskor használják.
• Hidrogén-peroxid: Fertőtlenítőszerként hasznos lehet szájűri gombás fertőzésekkor. Huzamosabb ideig használva szövetromboló szabad gyökök maradhatnak a szájban. Általában a fogfehérítő hatású fogkrémek tartalmaznak hidrogén-peroxidot.
• Szilicium-dioxid: A szilícium-dioxid élelmiszeripari nedvesítő anyag, igen nagy mennyiségű vizet képes megkötni. A fogzománcot rombolhatja. Fehérítő hatású fogkrémekben fordul elő.
• Kálium-nitrát: A kálium egy szervetlen vegyülete, erősen oxidáló hatással. Az érzékeny fogakra ajánlott fogkrémekben is megtalálható, mert állítólag blokkolja az idegválaszokat, bár a hiperszenzitivitást csökkentő hatása nem bizonyított.
• Klórhexidin: Szintetikus tartósítószer. A szájflórát károsítja.

Néhány nem veszélyes összetevő fogkrémünkből:

• Szorbit: Nedvességmegkötő és édesítő anyag.
• Xillit: Édesítőszer, kutatások bizonyítják, hogy csökkenti a fogszuvasodás veszélyét.
• Titán-dioxid: Ásványi eredetű fehér festék.
• Mentol: Hűtő, vérkeringést serkentő, fertőtlenítő hatású, a mentaolajból származik.
• Xantángumi: A xantángumi egy természetes poliszacharid, melyet egy baktériumfaj cukor erjesztése során állít elő. Az élelmiszeriparban sűrítőanyagként és stabilizálószerként használják. Szépségápolásban és fogkrémekben nedvesítőként és emulgeátorként alkalmazzák.

A fogkrémek összetevőinek listája szinte végtelen, újabb és újabb anyagokkal kísérleteznek a gyártók, hogy minél több elégedett ügyfelet szerezzenek. Korábban veszélytelennek hitt anyagokról bizonyosodik be, hogy mégis lehetnek károsak. Esetleg fordítva, régen veszélyesnek tartott összetevők használatát engedélyeznek mégis.Fogkrémválasztással kapcsolatos kérdéseinkkel is forduljunk bizalommal fogorvosunkhoz!