A fog- és szájbetegségekről a WHO kutatásai alapján

A WHO adatai alapján a fog- és szájbetegségek közt a leggyakoribb a fogszuvasodás, a fogínysorvadás, az ajakrák, a fertőző szájbetegségek, sérülések és öröklött betegségek.
Nézzük részletesebben:

• Fogszuvasodás. Világszerte 60-90%-a az iskoláskorú gyerekeknek, és a felnőttek közel 100%-a érintett fogszuvasodással
• Fogínysorvadás. Súlyos fogínysorvadás, ami fogvesztéshez is vezethet, a középkorú lakosság (35-44 év) 15-20%-nál előfordul.
• Fogvesztés. A fogszuvasodás és a fogínysorvadás a fogvesztés elsődleges okai. A 65-74 éves emberek kb. 30%-nak már nincs saját foga.
• Ajakrák. A legtöbb országban a lakosság 1-10%-a érintett. Nagyobb a gyakorisága férfiaknál, időseknél és az alacsonyabb műveltségű, szegényebbek körében. A dohányzás és az alkohol a két fő kiváltó ok.
• Gombás-, bakteriális- vagy vírusos fertőzés HIV betegeknél. A HIV fertőzött emberek közel felének (40-50%) van valamilyen gombás-, bakteriális- vagy vírusos fertőzése. Gyakran már a betegség korai fázisában kialakulnak.
• Sérülések. Világszerte a 6-12 éves gyermekek 16-40%-a szenved valamilyen szájüregi- vagy fogsérülést nem kellően biztonságos játszótéri- vagy iskolai környezetben, közlekedési balesetben vagy erőszak miatt.
• Noma betegség. A szájüreg nyálkahártyájának nekrotizáló, szövetelhalást okozó, mélybe terjedő üszkös gyulladása, ami leginkább az extrém szegénységben és rossz higiénés és egészségügyi körülmények között élő gyermekeket támadja meg. Afrikában és Ázsiában elterjedt. A betegség lefolyása során a szájüreg és az arc szövetei elhalnak. A nomában szenvedő gyermekek jó része emellett más fertőzésekben is szenved, úgymint kanyaró, HIV. Kezelés nélkül a betegek 90%-a meghal.
• Nyúlszáj, farkastorok. Ezek a születési rendellenességek 500-700 esetből egyszer fordulnak elő. Az arány etnikai csoportok és földrajzi elhelyezkedés alapján változhat.

Általános kiváltó okok
A fog- és szájbetegségek kiváltó okai közt elsősorban az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás említendő. Ezek a négy vezető krónikus betegség – szív- és érrendszeri megbetegedések, rák, légzőszervi megbetegedések és cukorbetegség – főbb kiváltó okai is, így gyakran együtt is jár valamelyik a fog- és szájbetegségekkel. A nem megfelelő szájhigiénia is növeli ezen megbetegedések veszélyét.
A fog- és szájbetegségek gyakoriságát befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés és a fogászati ellátás elérhetősége, hozzáférhetősége. Az egyén szociális helyzete szintén nagymértékben befolyásolja a szájegészséget. A fog- és szájbetegségek gyakorisága egyre nő az elmaradott és fejlődő országokban, míg minden országban jelentősebb a szegény és hátrányos helyzetű lakosság körében.

Megelőzés és kezelés
A fog- és szájbetegségek és krónikus megbetegedések mértéke csökkenthetőek, ha kezeljük a fő kiváltó okokat, úgymint:
- az elfogyasztott cukor mennyiségének csökkentése és kiegyensúlyozott táplálkozás
- zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, melyek védenek az ajakrák ellen
- a dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyása, ami csökkenti az ajakrák, a fogínysorvadás és a fogvesztés kockázatát
- a megfelelő szájhigiénia biztosítása
- biztonságos környezet

A fogszuvasodás mértéke csökkenthető, ha megfelelő fluorid szintet alakítunk ki szájban és a szuvas területen. Fluoridot sóból, fluoridos ásványvízből, tejből, valamint fluoridos fogkrémből vagy szájvízből tudunk nyerni. A hosszú távú megfelelő fluoridszint fenntartása mind a felnőtteknél, mind a gyermekeknél csökkenti a fogszuvasodás mértékét. Miközben a legtöbb fog- és szájbetegség kezelése professzionális szaktudást igényel, az ahhoz való hozzájutás jelentősen rosszabb mértékű az idősek, a vidéki térségekben élők, szegények és iskolázatlanok körében. A fejlődő országokban szintén alacsony a fogászati ellátás lefedettsége. A fogászati gyógyellátás a fejlett országok számára is komoly költségvetési teher, az közegészségügyi költségek 5-10%-át fordítják erre. A fogászati kezelések magas költségei mérsékelhetők lehetnek megelőzéssel.